01 Nov

Laravel 5.0 - Request és Response


Az előző részekben átvettük hogy is épül fel egy átlagos laravel alkalmazás könyvtárstruktúrája, hogy lehet route-okat definiálni, valamint szóba kerültek a controllerek és middleware-ek.

Mivel többségében ezeket az alkalmazásokat webre tervezzük és használjuk, ezért most térjünk kicsit vissza a protokoll alapjaihoz. Amikor a böngészőbe bepötyögünk egy URL-t és rátalál a böngészőnk a megfelelő IP-re, akkor egy HTTP requestet küld el a szervernek, amit az feldolgozva egy HTTP response-al "jutalmaz". Ugye ezeknek a requesteknek van headerje és body-ja, (ahogy ez a response-ra is igaz) POST, GET paraméterek, stb. A response-nak statuscode, statusmessage, body, header, stb.

Ezt a request-response dolgot megvalósítja a laravel is, mégpedig objektumok mentén. Tehát amikor befut a kérés a controllerünk adott metódusába, akkor a service containerünkben már ott csücsül egy az aktuális bejövő kérés adataival feltöltött Request objektum.

Request


Ezt a Requestet több módon tudjuk elérni. Első példa a Request facade-ből. A múltkor létrehozott kontrollerünk egyik metódusában kérjük ki például az egyik POST mezőt, ez következőképp fest:
use Request; // ez esetben a gyökér névtérben lévő Request-et használjuk

$egyPostMezo = Request::input("egy-post-mezo");

A fentiekhez természetesen az adott route-ot fel kell venni a már ismert Route::post v. Route::any statikus metódusok használatával.

Ez a módszer több helyről képes kinyerni azt az input mezőt a POST, GET paraméterek közül, ez előbbit részesítve előnyben. Viszont a Facade használatát én személy szerint nem túlzottan szeretem, mivel a dependency injection híve vagyok (így könnyen kimockolhatjuk az adott requestet), ezért most a service containerből kérjük ki a példányunkat:
<?php 
namespace App\Http\Controllers;

use Illuminate\Http\Request; // HTTP request !

use Illuminate\Routing\Controller;

class UserController extends Controller {

    public function store(Request $request) // DI, I love it.
    {
       $egyPostMezo = $request->input('egy-post-mezo'); // itt pedig kikérjük ugyanazt a változót

    }

}

Ha az adott paraméter nincs jelen, akkor alapesetben null értékkel tér vissza, de második paraméterként átadhatjuk a default értéket:
$request->input("egy-post-mezo", "default-value");

Persze a fenti megoldás nem mindig jó, ezért ahogy az általános key-value containereknél megszoktuk, létezik egy has metódus is, amivel lecsekkolhatjuk, hogy az adott mező kitöltésre került-e?
if ($request->has("egy-post-mezo")) { /* ha ki van töltve */ }

Persze lehetőségünk van kikérni az összes mezőt:
$request->all();

Viszont vannak esetek, amikor nem kellenek csak egyes mezők:
$request->only("test", "trollok"); // nem kell tömbként átadni

$request->only(array("test", "trollok"));  // persze a régi módszer is működik

...vagy épp egyes mezők nem kellenek:
$request->except("test", "trollok"); // itt is működik a régi módszer

Ha tömbökkel dolgozunk, akkor azokat a dot notation mintájára tudjuk megadni:
$request->input("test.0.trollok"); // a test[0]["trollok"] értékét adja vissza

Az előző request


Laravelben lehetőségünk van arra, hogy request-ek közt átvigyük ezeket az input adatokat. Ott lehet ez hasznos, mikor például egy kitöltött űrlap adatait akarjuk átvinni a következő megjelenítésre, mert fel szeretnénk tölteni azt, hogy ne kelljen minden mezőt újra bepötyögnie a felhasználónak. Erre a laravel egy egyszerű módszert nyújt, amivel az inputokat a sessionben le tudjuk tárolni a következő request erejéig, utána azokat kidobja onnan:
$request->flash(); // az összes input mezőt tárolja

$request->flashOnly("csak", "ezeket", "a" ,"mezoket", "tarolja");
$request->flashExcept("csak", "ezeket", "a" ,"mezoket", "nem", "tarolja");

A következő requestben ha nem töltjük fel újra a formot, akkor az adat elveszik a sessionből.

Mivel az esetek döntő többségében az input sessionben tárolása egy oldalra átirányítással együtt történik, ezért ennek megkönnyítésére a redirect-et lehet chainelni a flash-el:
return redirect("form-kitoltes")->withInput(); // az összes input mezőt átadja

return redirect("login-form-kitoltes")->withInput($request-except("password"));  // a jelszómezőt kivéve minden mezőt visszaad

Ez ismét szép, meg jó, de hogy érem el ezeket a sessionbe mentett értékeket?

Erre való az "old" metódus, ami a sessionben flash-elt változókat kinyeri, hasonló szintaktikával, ahogy az input tette.
$username = $request->old("username") // a username mező sessionben tárolt értékét adja vissza

Erre létezik egy view helper is, így ha angular two-way data-bindingot blade templateket használunk, akkor írhatjuk a következőképpen is, magában a template-ben:
{{ old('username') }}

Na és mi a helyzet a sütikkel?tumblr_ncnipjhaE81tglqsno1_1280


 

A Laravel által kreált sütik titkosítva vannak és aláírásra kerülnek egy authentikációs kóddal, ennélfogva ha a kliens által módosításra kerülnek, akkor invalidnak számítanak. Ezeket a sütiket is a requesten át tudjuk elérni a facade-en át vagy épp a request példányból:
$test = Request::cookie('test');
$test = $request->cookie("test");


A sütik létrehozásához használhatjuk a cookie() helpert:
$cookie = cookie('cookie-neve', 'cookie-erteke', $percekSzama);

Ahhoz, hogy a HTTP válaszban egy új cookie-val térjünk vissza, az előbbi módon előállított sütit hozzá kell csapjuk ahhoz:
$response->withCookies($cookie);

Ha nem szeretnénk minden egyes response-hoz ezt hozzácsapni, akkor ún. várólistára is tehetjük a sütinket, már azelőtt, hogy a response objektumot létrehoztuk volna. Ezzel egy pontra fókuszálhatjuk a sütijeink kezelésének logikáját:
Cookie::queue('cookie-neve', 'cookie-erteke');

Ezt csak a facade-en keresztül tudjuk megtenni.

files1

Jöjjenek a feltöltésre szánt fájlok!


A feltöltött fájlokat szintén a Request objektumból tudjuk lekérni:
$file = $request->file("file-mezo-neve");


Ez egy UploadedFile objektummal tér vissza, ami a PHP SplFileInfo objektumból van származtatva, ennélfogva alapból elég sok metódust préseltek bele, amin keresztül különböző információkat kérhetünk le róla.

Természetesen itt is lehetőségünk van egyszerűen lekérdezni, hogy az adott fájl feltöltésre került-e egyáltalán:
$uploadedOrNot = $request->hasFile("file-mezo-neve");

A feltöltött fájlokat ezen objektumon át tudjuk könnyedén mozgatni:
$request->file("file-mezo-neve")->move("/cel/konyvtar"); // itt megtartjuk a fájlnevet


$request->file("file-mezo-neve")->move("/cel/konyvtar", "file.kiterjesztes");


Számos egyéb dolgot tudunk még a requestünkkel tenni:

Lekérdezhetjük a request URL-jét:
$url = $request->url();

Megvizsgálhatjuk, hogy az adott kérés AJAX-e?
if ($request->ajax()) { /// }

és még sok mást, de azért mindent nem tudom felsorolni, mert a response-nak is kell hely :)

 

Response


Ahhoz, hogy valamit tapasztaljon a felhasználó az oldalunkból, mindenképp szükség van visszaküldeni számára egy választ. A laravelben többféle válasz létezik, ezek közül a legegyszerűbb egy szimpla string:
Route::get("/", function() {
    return "ez itt egy response";
});

Persze ez nem túl szép, ennélfogva a legtöbb esetben a kérés feldolgozását egy controller-action végzi, ami egy Response objektummal vagy épp view-al fog visszatérni. Ha nem view-val, hanem response objektummal térünk vissza, az lehetővé teszi számunkra, hogy módosítsuk a HTTP status code-ot, header-öket, stb. Ennélfogva ez fog full kontrolt adni a válasz felett, de az esetek többségében egy szimpla view is elég lesz (amit aztán a Laravel persze egy default response-ba fog ágyazni).

Példányosításkor két paramétert vár el, egy contentet és egy statust:
return new Response('ez itt a content', "403 YOUHAVENOPOWERHERE");

Persze itt is szépen lehet chainelni a dolgokat, hogy még jobban testreszabjuk a választ:
return (new Response('ez itt a content', "403 YOUHAVENOPOWERHERE"))->header("Content-type", "text/plain"); // bónusz header

Persze használhatjuk a response() helpert is, valamint meghatározhatjuk, hogy melyik view tartalmát szeretnénk:
return response()->view("home")->header("Content-type", "text/plain"); // bónusz header és view-ként a home-ot használjuk

A sütikre is ugyanúgy van lehetőség, ahogy már fentebb is említettem, valamint változókat is lehet flashelni a sessionbe, hogy tovább cifrázzuk a method chaininget:
return response()->view("login")->withCookie(cookie("trials", $trials))->flashExcept("password")->header("Content-type", "text/plain"); // bónusz header és view-ként a logint használjuk, a password kivételével minden input változót átadunk sessionben és sütiként beállítjuk a sikertelen belépések számát

Redirect


A string, a view és a response után a negyedik lehetőség, amivel visszatérhetünk, az a redirect. Ez igazából egy RedirectResponse objektum, ami annyiban különbözik a sima response-tól, hogy már fel van töltve a szükséges headerökkel, amik a redirektáláshoz szükségesek.

Mivel elég ritka eset, hogy egy redirect objektumot mockolnánk ki, ezért ez esetben a redirect helper használata általában elég:
return redirect("admin/login"); // az admin/login URL-re redirectáljuk a kérést

Persze ha lehet ne használjunk beégetett url-eket, inkább az egyes már korábban névvel ellátott route-okra redirektáljuk a népet:
return redirect()->route("login"); // a login nevű route-ra redirektáltunk

Lehetőségünk van SESSION-be mentett adatokkal redirektálni a kérést:
return redirect()->route("login")->with("session-kulcs", "session-ertek"); // átirányítjuk a felhasználót és sessionben letárolunk az adott kérés erejéig egy kulcs-érték párt

Valamint vannak esetek, mikor vissza akarjuk redirektálni a felhasználót az előző URL-re, pl. egy form hibás kitöltésekor:



return redirect()->back(); // visszairányítjuk a felhasználót

Ha akarjuk, akkor nem csak egyszerű literális route-okra irányíthatjuk a kérést, hanem paramétereket is átadhatunk annak:
return redirect()->route("post", [$slug]);

Ha olyan route-ra irányítanánk át a felhasználót, aminek ID-ja alapján kerül feltöltésre egy modelünk, szimplán a modelt is átadhatjuk:
return redirect()->route("post", [$postObject]);

Valamint használhatunk explicit controller-action párost is:
return redirect()->action("ControllerNeve@metodusNeve");

paraméterekkel:
return redirect()->action("ControllerNeve@metodusNeve", ['user' => 6]); // a controllerneve->metodusNeve lesz meghívva és paraméterként megkapják a user-t, 6-os értékkel.

Speciális válaszok


Vannak esetek, mikor nem egy szimpla HTML oldalt akarunk visszaadni, hanem pl. JSON-t. Erre az esetre:
return response()->json(['user' => 6]); // a json metódus automatikusan beállítja a content-type-ot application/json-re

Ha fájlt akarunk letölteni, akkor arra is létezik egy roppant egyszerű megoldás:
return response()->download($fileNeve); // a fájl nevét kell megadni és annak tartalma bele lesz csatornázva a válaszba

return response()->download($fileNeve, $kivantNev, $headers); // második paraméterként megadhatunk neki egy nevet, amivel menti alapértelmezetten, valamint egyéb headeröket is felvehetünk


return response()->download($fileNeve)->deleteFileAfterSend(true); // valamint lehetőségünk van arra is, hogy utána töröljük a fájlt és ne szemeteljük tele a szerverünket.

Így hirtelenjében ennyi jutott eszembe, legközelebb belemegyünk a különböző view megoldások kitárgyalásába!

 

Hozzászólások betöltése
2014-2018 © Letscode.hu. Minden jog fenntartva. Build verzió: 1.2.12